Érzelmi intelligencia

Jonathan Swift az angol klasszicizmus egyik legkiemelkedőbb alakja, és egyben legsajátosabb szatirikusa. Benne találkozott talán a legteljesebben az imponáló műveltség, és a felvilágosodásra oly jellemző cinikus látásmód. Kedvelt műfaj a szatirikus parabola, melyben korának minden hibáját kíméletlen cinizmussal állítja pellengérre.
Mindmáig legismertebb műve, az 1726-ban napvilágot látott Gulliver utazásai a kor kedvenc formája, a hajós kalandregény paródiája. Lemuel Gulliver, seborvos, majd hajóskapitány bőrébe bújva Swift a korabeli (1725) divatos útleírások modorában adja elő hőse fantasztikus kalandjait; ironikusan hitelesiti féktelen mesélőkedvét köznapi adalékkal, hajónaplóadatokkal, tengerészszakzsargonnal, hogy országról országra haladva véresen kegyetlen szatírát adjon először csak a korabeli Angliáról, aztán egyre inkább, magáról az emberről és az emberiségről.

Jonathan SWIFT a Gulilverje utazásai 4. részében eljut a nyihahák országába.

• A nyihahák – lovak. A nyihahák az erő, a szelídség, a természetes szépség, barátságosság és az értelem megtestesítői.
• A nyihahák gyermekeiket elsősorban fizikailag nevelik. Nem betegszenek meg, és nyugodtan, fájdalommentesen halnak meg. Nem háborúznak, és nem dolgozzák magukat halálra. Nincsenek olyan szükségleteik, amelyek kielégítése különösebb erőfeszítéseket igényelne.
• A nyihahák szépek, tiszták és elegánsak. Nincs szükségük ruhára. Erkölcsük a kölcsönös tiszteleten és jóindulaton alapul. Művészetük a költészet. Társadalmilag szabályozott módon szaporodnak, ami megakadályozza a túlnépesedést és elkorcsosulást.
• Végtelenül intelligensek. A hazugságot, mint logikai képtelenséget nem ismerik. Társadalmuk arisztokratikus köztársaság; a döntéshozatal kizárólag egyhangú lehet.
  A tudománnyal, történelemmel – mint felesleges, értelmetlen dolgokkal – nem foglalkoznak.
• A lovak társadalma mellett ezen a szigeten létezik a jehuk primitív, otromba, alantas és gyalázatos társadalma is, ami szöges ellentétben áll a lovakéval.
  Gulliver hazatérte után rájön, hogy Ő és MINDEN EMBER a jehuk közé tartozik, ezért az emberek között nem tud többé meglenni, előlük rendre az istállóba menekült, hogy két lóval töltse az idejét.

Lehet , hogy SWIFT 1712-ben mikor a Gullivert írta, azt a világot formázta meg amiben ez érzelmileg intelligens emberek (majd) élnek? Megelőzte az biztos a korát. Nem sokkal csak 200 évvel!

Miközben először 1920-ban E. L. Thorndike a Columbia egyetemen a “szociális intelligencia” kifejezést használta, hogy leírja azt a képességet, ami meghatározza, hogy hogyan képes az ember másokkal kapcsolatot teremteni és azt fenntartani, vagy ami meghatározza ennek a kapcsolatnak a minőségét.